Ami ezután történt, nyelvi megjelenítésünk szempontjából rázós. Nem földi haderők, hanem mennyei seregek álltak őrt körbe a hegyek koronáján. Így néz ki a többlet, vagy mondjuk inkább úgy, ez a teljes képlet. Nem ismeretlen az élet egyenlete, csak nem mindenki oldja meg helyesen. A behelyettesítésnél hiányzik az ismeretlen területek, személyek, mennyiségek iránti érzékenység. Azért, hogy vakságunk ne állandósuljon, ne legyen örökös restanciánk világunk különböző dimenziói felé, 2012-ben elindult az Őkogyülekezeti program. A MRE aktív teremtésvédelmi felhívásával, a mostohán, mellőzöttként kezelt élővilág sebeire és annak gyógyítására kívánja felhívni a gyülekezetek figyelmét. Az érzékenység ez irányú fejlesztésének, a hazai és nemzetközi gyakorlatok megismerésének, a kapcsolatépítésnek kiváló fóruma a már másodszor megrendezett Ökogyülekezeti Konferencia. A Mesterséges életünk címen létrehívott ökogyülekezeti napra 2013. április 27-én, szombaton került sor Budapesten a Zsinati Székházban.

A nyitó áhítatot Kocsis Áron hajdúnánási beosztott lelkipásztor tartotta. Szolgálatát a konferencia vezérigéjére építette: „Hol voltál, amikor a földnek alapot vetettem? Mondd el, ha tudsz valami okosat” (Jób 38:4) Isten rámutat az alapok helyes szemlélésére. Rávezeti Jóbot, hogy a kozmikus és transzcendens világ összefüggései hálózzák be az életét. A Mindenség pontosan szerkesztett óraművébe beilleszkedve találhatjuk meg Isten szerinti helyünket és méltóságunkat. A környezetünk rehabilitálása csak Krisztusban, mint szegeletkőnek felismerésében lehetséges – fejtette ki szolgálatában a lelkipásztor.

Az előadások sorát dr. Victor András professzor kezdte, aki magának a konferencia témájának is az ötletgazdája volt. Természetes könnyedséggel adott széles áttekintést a mű-anyag és műanyag kapcsolatáról. Az ember által mesterségesen előállított matériák egyike a műanyag, de problematikussága túlnő társain. Drámai jelképe ennek az a szemétsziget, ami a Csendes- Óceánon úszik és kb. 15 Magyarországnyi méretű. A vízen lebegő szemét eltüntetése esélytelen a jelen viszonyai között. Az albatroszokat annyira megzavarta ez a hatalmas mennyiség, hogy fiókáikat is etetik vele, ami a biztos halált jelenti a számukra.

Érdekesség, hogy A kis herceg c. regény legújabb feldolgozásában, amit a Minimax mesecsatorna készít, külön bolygója van a feltalálóknak. Minden pillanatban különleges eszközök tucatjai készülnek el, de nagy részük használhatatlan. A selejt a tengerben végzi. A rengeteg hulladék beborítja a vízfelszínt egészen a látóhatárig. Egy-egy hulladék-hullám érkezése katasztrofális következményekkel jár, mert letarol mindent, ami az útjába kerül. Ökológia tanmese kishercegesen.

Victor András előadásában arra próbálta a hallgatóságot rávezetni, hogy különbséget kell tudni tenni a műanyagból készült termékek között. Van olyan, ami több generációt is kiszolgál, mint pl. a LEGO, de az öt-tíz perces élettartam sem kirívó eset, ha egy PET palackos üdítő elfogyasztására gondolunk. Az élet különböző területein az ételektől kezdve az építkezésen keresztül a zenéig láthattuk mennyire trendi, hogy az ember által kreált anyagok váltják ki a természetest. Az előadásból a hallgatóság leszűrhette, attól, hogy valami mű, még nem biztos, hogy bűnös, környezetpusztító dologról van szó. Az előadó zárásként elmondta: „Természetes dolog, hogy mesterséges anyagokat kreálunk, a mesterkedésünk azonban nem nélkülözheti az előrelátást és bölcsességet.”

Karsay Eszter lelkipásztor, az ökogyülekezeti tanács tagja, előadásában a Biblia alapján kereste a választ arra, hogy mi természetes és mi természetellenes. Rengeteg kérdéssel és kétséggel bombázta a konferencia résztvevőit, miközben a Szentírásból nagy ívű panorámát rajzolt fel a témát illetően. A jelenlévők ebből érzékelhették az előadás tárgyának súlyát és a megnyugtató válasz kétségességét. Már a bevezető kérdéssel az előadó a tabuk döntögetésébe kezdett. „Mennyire lehet természetellenesnek kikiáltani a bűnt, ha Isten úgy alkotta meg az embert, hogy erről szabadadon dönthetett?” Majd azt is bemutatta, hogy a természetes és természetellenes felfogás mennyit változott az Ó- és Újszövetség kora között. Az utolsó vacsorát megidézve, különleges pozícióba állította a kenyeret és a bort. Jézus két, ember által átalakított anyagban ábrázolja ki megváltó áldozatát. Az előadás végén a természetes és természetellenes fogalma mellé segítségül hívott harmadik, a természetfeletti szolgál megoldással és feloldással. „Megváltásra szorul az ember, hogy jó legyen, hogy újra természetes legyen. A szeretet az, ami képes az emberbe beoltani az isteni természetet. Az ember a Szentlélek „szélenergiája” által alakulhat át. Jézus a természetfelettivel gyógyított. Ezt kaptuk meg Pünkösdkor, hogy a Lélek minket is munkába fogjon, és Isten ábrázatát hordozzuk a világban.”

A konferencia Skót vendégelőadója Alan Werritty a Dundee Egyetemről jött és arra a kérdésre kereste a választ, hogy mekkora a teherbíró képessége a földünknek. Milyen jövővel számolhat az emberiség, ha már ma is bolygónk kapacitását meghaladó kizsákmányolást folytatunk? Az előrejelzések szerint 2050-re három földre lenne szükség, hogy a fejlődés jelenlegi üteméhez a nyersanyagot elő tudjuk teremteni. Három kockázati tényezőt emelt ki a sok közül. I. Üvegházhatás. II. Természeti katasztrófák. III. A fajok sokféleségének érzékelhető vesztesége. A negatív változásokra válaszul, ellenpontozásként szintén három területet jelölt meg, ahol gyülekezeti szinten feladatunk van. I. A lelki élet. II. A hétköznapi élet. III. Globális szemlélet. Jó példaként két gyülekezetet mutatott be Skóciában, hogy kis közösségek komoly eredményt és hatást képesek elérni. A Westray-i Gyülekezet a megújuló energiaforrások felhasználásával évi szinten a sziget 600 lakójának 200 ezer Font hasznot hoz. A Szt. Andrew gyülekezet pedig modern fűtéstechnikai berendezéseket alkalmazva évi 8 tonnával csökkentette a közösség karbonlábnyomát. Előadásának bevezetőjében elkezdett gondolatot a zárszavában fejezte be: „Szivárvány alatt élünk, Isten ígéreteivel megtámogatva. Bár eddig nem voltunk hűségesek ehhez az ajándékhoz, mégis arra biztatok mindenkit, hogy a jövő iránti aggodalmainkat helyezzük bátran Isten kezébe.”

Az előadások után egy fotókiállítás megtekintése következett. Ősszel írta ki az Őkogyülekezeti Tanács a „Nézzétek az ég madarait” c. pályázatot, és a beérkezett legjobb munkákat most közszemlére bocsátották. A pályázatról és az értékelés szempontjairól ifj. Gyimóthy Géza szólt, majd Szűcs Boglárka és Kodácsy Tamás adták át a jutalmakat az erdőkertesi, a telkibányai és a budai gyülekezetek képviselőinek. Délután szekcióbeszélgetésekre került sor, ahol kötetlenebb formában tovább lehetett boncolgatni a skót és magyar jó gyakorlatokat, valamint betekintést nyerhettek az érdeklődők a háztartásunk kémiájába. Az éves Ökogyülekezeti program egy országos ökoteológiai vetélkedővel folytatódik, majd a Csillagponton is meghatározó tényezőként jelenik meg a zöld gondolat.

Szalay László Pál

lelkipásztor, közíró

MRE Ökogyülekezeti Tanácstagja