2012. január 4-én immár hivatalosa formában, első ülésével megkezdte munkáját az Ökogyülekezeti Tanács, melynek kerületünk egyik lelkipásztora is tagja. Szalay László Pál, Ökogyülekezeti Tanácsos küldte el Portálunknak beszámolóját.
A 2012-es számjegyet papírra vetve sokan megtorpannak és enyhe fuvallatként érzékelik az arcukon a világvége irányából érkező szelet. A félelem, kétség, bizonytalanság egyébként is a felszínen lebegő érzését a hasonló jóslatok felerősítik, lehetőséget adva a spekulációra és a hisztériakeltésre. A keresztyén bizonyságtétel nélkülözhetetlen ellenpólus a világot kaotikus helynek vizionálók táborával szemben. A hívő ember szívében nincs kétség afelől, hogy a vég időpontját senki emberfia nem birtokolja egyedül az Atya. „Azt pedig jegyezzétek meg, ha tudná a ház Ura: melyik órában jön a tolvaj, nem hagyná, hogy betörjön a házába.”(Lk 12:39) A kijelentés talaján álló ember, várakozással és a beteljesülését óhajtva imádkozza nap-nap után: „jöjjön el a te országod”. Nem naiv, együgyű beállítottság ez, hanem olyan életszemlélet, amely tudja, hogy az eljövendő irányából sok minden egyéb mellett, nem más, mint Jézus Krisztus, a mi Urunk közelít felénk.
A vég problematikája is felmerült a 2012. január 4-én, Budapesten a Református Egyház Zsinati Irodában megtartott első Ökogyülekezeti Tanácsülésen. Az egyházon és a hitéleti közösségeken belül az ökológiai érzékenység felébresztésére kötelezték el magukat a tanács tagjai, akik a témáért elkötelezett környezetvédelmi szakértőkből és lelkészekből állnak:
Dr. Botos Barbara környezetvédelmi szakember,
Gyimóthy Géza környezetmérnök,
Fekete Ágnes lelkész,
Karsay Eszter lelkész,
Kodácsy Tamás lelkész,
Konkolyné Bihari Zita klimatológus,
Szabó Mária közgazdász,
Szalay László Pál lelkész,
Szűcs Boglárka biológia-földrajz szakos tanár,
Dr. Végh László fizikus,
Dr. Viktor András környezeti nevelő.
A felkért tanácsosokból tízen vettek részt a megbeszélésen, amit Ódor Balázs a zsinati Külügyi Iroda vezetője nyitott meg. Elmondta, hogy milyen különleges pozícióban van az Ökogyülekezeti Tanács a Magyar Református Egyházban. Ennek az egyik oka, hogy nehéz elhelyezni az egyház szerepvállalásai között az ökológia kérdéskörét. Az európai társegyházak a fenntartható fejlődéssel, a klímaváltozással általában az Egyház és Társadalom kérdésével foglalkozó testületeken belül foglalkoznak. A másik ok, hogy eddig csak a Zsinatba delegált tagok vehették részt a bizottságok munkájában. 2011-től viszont lehetőség van rá, hogy a bizottságok mellett tanácsok álljanak fel, és külső szakemberek segítsék a döntéshozást. Az Ökogyülekezeti Tanács ezen újonnan felálló tanácsadó testületek egyike.
Ezek után Kodácsy Tamás az ökogyülekezeti program vezetője vette át a szót, hogy az előzményekről és az eddigi eredményekről tájékoztatást adjon. Elhangzott, hogy a kezdeményezés ökumenikus szemléletű, az ECEN (Európai Keresztyén Környezetvédelmi Hálózat) keretén belül született, a Skót Egyház partnerkapcsolataként működik, amelyet a Rajna-Westfáliai Egyház is támogat. A jól működő partnerkapcsolatok nem azt a célt szolgálják, hogy csak egyszeri demonstratív projektek szülessenek. Az emberek gondolkozásának a megváltoztatása a fő cél. Meg kell nyomni a vészcsengőt, hogy ne pótvilágok építésébe meneküljünk. A legjárhatóbb útnak – a jelen helyzetben – az mutatkozik, hogy a meglévő forrásokat felhasználva a kis dolgokban lépjünk előre. A Skót Egyházban 20 év után jutott oda az egyik legaktívabb gyülekezet, a Dalbeattie Parish Church, hogy az ökológiai lábnyomát tudatos építkezéssel csökkentse. Az eddig elindított kezdeményezések, mint az ökumenikus Teremtés Ünnepe és az Egyháztáji programok működnek, lassan beépülnek a közösségek életébe. Sőt, a skót testvérek a magyar sikereken felbuzdulva a Teremtés Ünnepét is bevezették saját országos programjukba.
A bevezető gondolatok és a helyzetértékelés után a tanács a saját feladatkörét és lehetőségeit mérlegelte.
- Megegyeztek, hogy az Ökogyülekezeti Tanács lehet az a testület, amelyik az ökológiai kérdésekben előkészíti, majd pedig közvetíti a Magyar Református Egyház állásfoglalását az állam és társadalom felé.
- Feladata még a tanácsadó testületnek, hogy az együttműködés módját keresse és megteremtse a többi egyházzal, valamint az egyházak kebelén munkálkodó ökológiai csoportokkal (pl: Ararát Teremtésvédelmi Munkacsoport – Evangélikus Egyház, Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület – Katolikus Egyház).
- Bemutatásra került az Ökogyülekezeti honlap (www.okogyulekezet.hu), amelynek a célja, egyrészt az, hogy összegyűjtse a teremtésvédelemmel kapcsolatos egyházi és világi dokumentumokat, híreket, hasznos információkat. Másrészt távoktatásformájában szeretné segíteni a gyülekezeteket a környezettudatos élet kialakításában. Az internetes felületen a regisztráció után egymás után lehet majd letölteni a kurzusokat, melyek a skót program hármas felosztását követik: I, Növekedés a hitben és a megértésben. II, Tedd Isten házát környezetbaráttá! III, Változó élet, változó közösség. A tartalom viszont a skót anyaghoz képest nagy átdolgozást, gyakorlatias és racionális honosítást követel. Ebből következik, hogy a modulok feltöltése az érdeklődéstől, a közösségek aktivitásától függően folyamatos történik.
- Az ökogyülekezet nem egyszerűen a zöld civil mozgalmak egyre bővülő sorába áll be. A teremtésvédelem gondolatát kívánja népszerűsíteni a gyülekezetekben. Az ehhez nélkülözhetetlen speciális teológiai irányítást és gyakorlati tanácsadást fogja megvalósítani.
- A legfontosabb feladata a Tanácsnak, az áprilisban Budapesten megrendezésre kerülő konferencia előkészítése. Ezen az alkalom lesz meghirdetve az ökogyülekezeti- program és díj. További részletek kidolgozása jelenleg is folyik.
Az egyházak számára az éghajlatváltozás, a környezeti katasztrófák, a vég közeledte nem megkerülhető kérdések. A történelemben az egyház képviselőitől a vigasztalás és a segítségnyújtás mellett az emberek hiteles válaszokra vágynak. Gondolhatunk itt a kis jégkorszak banbergi, würzburgi, aschaffburgi boszorkánypereire, a saint-julieni, a coirei, berni állatperekre vagy az ifj. Robert F. Kennedy és Pat Robertson 1989-es Katrina értelmezésére. Nincs könnyű helyzetben az Ökogyülekezeti Tanács, ha komolyan veszi a feladatát és azt a prognózist, ami 2017-et az éghajlatváltozás szempontjából már valóságos fordulópontnak tekinti. A válaszoknak pedig túl kell mutatniuk a Niklas Luhmann általi kritikán, miszerint a vallás csak a társadalmi rezonanciákat képes felerősíteni. A tanács szeretné az ökológiai gondolkozásba a hit dimenzióját bevonni, hogy láthatóvá váljék, Isten nem közömbös a természet és az állatvilág szenvedéseivel szemben sem. Az Úr Jónás prófétával vitázva Ninive megmaradása mellett így érvel: „Én meg ne szánjam meg Ninivét, a nagy várost amelyben több mint tizenkétszer tízezer ember van, akik nem tudnak különbséget tenni jobb és bal kezük között? És ott a sok állat is.” (Jób 4:11) A Ökogyülekezeti Tanács a jövőre készül és elkövetkezőkkel való szembenézésre készíti fel azokat a gyülekezeteket, akik tenni akarnak a teremtett világ megóvás érdekében bármilyen is legyen a közhangulat. A Csodálatos Tanácsosnak, az Úr Jézusnak az irányítására figyelve indul útnak e kezdeményezés, hogy a hamis tanítás csapdájába ne essünk és mindenkor legyünk készek a salamoni bölcsességet magunkra alkalmazni: „Mint az aranyfüggő és a színarany ékszer, olyan a bölcs feddés a szófogadó fülnek.” (Péld 25:12)
Szalay László Pál
lelkipásztor, Ökogyülekezeti Tanácsos
Hozzászólások