Az aquaponia egy olyan alternatív élelmiszer előállítási technológia, amelynek segítségével vegyszermentes módon zöldség és fehérje (hal) termelhető olyan területeken is, ahol kevés a csapadék és rossz minőségű, vagy kevés a művelhető talaj. A rendszer lényege, hogy egy tartályrendszeren belül, folyamatos vízáramlást biztosítanak halak és kavics- vagy agyaggranulátumágyon termesztett növények között. A halak vízben oldódó ürülékét a granulátum felületén elszaporodó baktériumok alakítják át a növények számára hasznosítható vegyületekké. A rendszer hatékonysága a különböző elemek közötti arány és egyensúly függvénye.
Az aquaponia működési elve a természetben megtalálható ökoszisztémák működési elvének felismerésén, megértésén és innovatív alkalmazásán alapszik és három fő eleme, ismérve van:
-értékek megléte
-értékek közötti áramlás
-értékek közötti egyensúly
Ez a hármas szabályrendszer nemcsak a növénytermesztésben, de az ökogyülekezeti közösségek kiépítésében és fenntartásában is értékes és alkalmazható.
Hogyan?
Először is vegyük számba milyen értékekkel rendelkezünk.
A, fizikai értékek:
Bár sokszor érezzük úgy, hogy egyházunk és különösen vidéki gyülekezeteink elszegényedtek, valójában a szó eredeti értelmében véve kimeríthetetlen gazdagságú örökség tulajdonosai. A teremtett világba ágyazottan, növények, állatok és megújuló energiaforrások (nap, szél, víz) veszik körül, amelyeket felhasználva céljait (ezekről majd később) elérheti.
B, emberi értékek:
A történelmi egyházak már csak taglétszámuk nagyságánál fogva is rengeteg értékes (természetesen minden ember értékes, itt csak ökologikus szempontból vett értékről van szó), lelkes, elkötelezett és képzett egyháztaggal rendelkezik, akik paradox módon mégis sokszor egyházi jelenlétüket sematikusnak, rutinszerűnek érzik. Ráadásul egyházon belüli eloszlásuk is nagyon egyenetlen a városi és a vidéki gyülekezetek között.
C, szervezeti értékek:
Az egyház település és országhatárokon is átívelő, adminisztratív, gazdasági és szellemi hálózata, hierarchiája, a szabadságnak és az egységnek egyedülálló rendszere, amelyben értékek és információk gond nélkül áramolhatnak. Ráadásul a XXI. században ehhez még hozzájárul egy nagyon fontos és hasznos technikai feltétel, amelynek jelentősége csak a könyvnyomtatáséval vetekedhet, az internethasználat széleskörű elterjedése, amely hatványozottá teszi a kapcsolatainkat.
Az értékek közötti áramlás megindítása ilyen feltételek között szinte már csak elhatározás kérdése. A pozitív visszacsatolás lehetőségének biztosítása esetén a folyamat (ahogyan az aquaponiában is) kicsiben is elindítható egy nyitott rendszerben, ahol az eredmények transzparenciája felkeltheti az érdeklődést és fejlődést generál. Az aquaponiában ezt a szerepet szivattyúmotorok töltik be, erre a célra a mi esetünkben egy egyházi kezelés alatt álló internetes honlap a kézenfekvő megoldás, ahol a különböző projektek beindításához szükséges információk és az elért eredmények egy helyen, valósidejűen megjeleníthetőek.
A beindítással kapcsolatban az alternatívák minél pontosabb és szélesebb skálán történő bemutatása kívánatos. Képek, tervrajzok, működési leiratok, költségvetés, bemutatóvideók, beszerzési források, stb. A különböző ötletek három csoportban kerülnek megosztásra az áttekinthetőség kedvéért.
-világoszöld: könnyen, akár egyedül és otthon is megvalósítható, de eközben mégis fontos és hasznos öko-logikus megoldások, energiatakarékosság, alternatív növénytermesztés, hulladékhasznosítás, dekoráció stb.
-sötétzöld: komolyabb, csapatmunkát, anyagi ráfordítást igénylő projektek ismertetése, melyek elsősorban a parókiákon valósulnak meg (ökoparókia program) modellszerűen, majd igény szerint, kalákában elkészítve gyülekezeti tagok, esetleg érdeklődő külsősök portáin (fóliasátrak, sörkollektorok, szélkerekek, stb.)
-méregzöld: külsős szakember segítségét igénylő speciális megoldások, és rendszerek, hőszivattyú, napelem, hőszigetelés, stb.
A honlap másrészt az interaktivitást széleskörűen lehetővé tévő, felhasználóbarát felülettel rendelkezik, ahol a beindított projektek bemutatása és a kapcsolatfelvétel zajlik, szaktanácsadással kiegészülve.
Első körben az indulást segítő stratégia megosztása elméleti és gyakorlati formában. A propaganda piramis felvázolása, a meggyőzéshez szükséges előadásvázlatok, power point anyagok, plakát és szórólaptervek megosztása szükséges. A célok megfogalmazása, az érvek felsorolása (pénzmegtakarítás, gyermekeinkért érzett felelősség, misszió, stb.)
Ezen a felületen keresztül szervezhetők a különböző találkozók, rendezvények, előadások, jelenhetnek meg cikkek, beszámolók, kép és videoanyagok. Utóbbiak különösen a fiatalok bevonása miatt fontosak. A technológia fejlődésének és olcsóvá válásának köszönhetően a videók készítése és „fogyasztása” a fiatalok egyik legelterjedtebb információforrása lett. Régen azt mondták egy kép többet ér ezer szónál, ma elmondhatjuk egy video többet ér ezer képnél. Gyülekezeteink ifjúsága ebbe a részfeladatba különösen könnyen bevonható és a feltöltött anyagok nagy érdeklődésre tarthatnak majd számot annak ellenére, hogy azokat nem profik készítették.
A honlap a mozgalom „arcaként” szolgál, ezért nem árt a jó megjelenés és a könnyű kezelhetőség.
Végül, de nem utolsósorban nagyon fontos az egyensúly szerepéről is szólni, amely egyensúly a tartós fennmaradás és a hatékonyság záloga. Egy egészséges és természetes rendszerben az egyensúly magától alakul ki és önszabályozó jellegű (Szavanna). Egy mesterséges rendszer esetében az egyensúly a létrehozók felelőssége és mivel ez egy egyházon belüli mozgalom, ezért annak összhangban kell állnia az egyház alapvető célkitűzéseivel is, elkerülve a rendszeridegen elemek megjelenését, mint például a radikális politikai nézetek, pogány ideológiák és üzleti érdekeltségek befolyását. A céltudatosság, a rendszerszemlélet, a holisztikus megközelítés, valamint a résztvevők egységes látásmódja ilyen szempontból kulcsfontosságú.
Különösen a hosszútávú fenntarthatóság szempontjából célszerű a főcélok, az alcélok és az álcélok meghatározása, szem előtt tartása, bár ezek meghatározása nem egyszerű és meglehetősen szubjektív is lehet.
Én azt gondolom, a fő cél nem lehet más, mint ami az Egyházé is, nevezetesen a Misszió, Isten országának felismerése után annak hirdetése és gyakorlati megvalósítása. Ez gyakorlatilag az ökologikus életforma egyéni és közösségi megélésén keresztül valósul meg ebben az esetben, hiszen ez nem más, mint harmóniában élni Istennel, a teremtett világgal és a közösséggel. Hiszen jó dolog számtalan van, de felülről való segítséget és az egyház támogatását is csak ilyen szemlélettel rendelkező munkához várhatunk.
Ennek a fő célnak az erőterében rendeződnek el aztán alcéljaink, konkrét rövidtávú cselekedetink. Az eredmény sokszorosan áttételes formában jelenik meg. Egy gyakorlati, kézzelfogható ökologikus cselekvés során például csak kapcsolati téren óriási változások állhatnak be.
Megváltozhat a cselekvő kapcsolata önmagával, felismerheti önmaga teremtettségét, kiszolgáltatottságát, de felelősségét, lehetőségét és végső soron méltóságát is az istennel való együtt munkálkodásban.
Változhat kapcsolata gyermekeivel is akiknek jövőjéért cselekszik, akiknek példát mutat, akiket ezzel is hálára és aktivitásra nevelhet.
Változhat kapcsolata gyülekezetével szemben, amelynek aktív, tevékeny tagjává válhat, ahol feladatra talál, amelynek többi tagjával új viszonyba kerülhet, akiktől tanulhat. Végül változhat viszonya a külvilágban élőkkel is, átérezheti a felelősséget akár óceánokon átívelő módon is, de a szomszédban élőkkel szemben épp úgy.
Magának a gyülekezetnek is óriási lehetőség ez a megújulásra, az „ő” viszonyaiban is új kapuk nyílnak. Kapcsolat teremthető más gyülekezetekkel, kölcsönös segítségnyújtás, látogatások által. Városi és vidéki, szegény és gazdag gyülekezetek kapcsolódhatnak össze alkalmilag vagy tartósan, cserélhetnek eszmét vagy termékeket. Ökumenikus kapcsolatok is erősödhetnek a településen belül, melyek mentén szintén az egység erősödik. Modell értékű projektjeik segítségével talán képesek lesznek a mainál sokkal pozitívabb kialakítani önmagukról a külvilág előtt és akár ismét szellemi vezetőivé válhatnak elszegényedett, céltalan, reménytelen, vidéki tömegeknek. Az önfenntartás, öngondoskodás laboratóriumaiként élenjárók lehetnek abban a már nem is olyan távoli jövőben, amelyben az ivóvíz és az energiahordozók egyre nehezebben lesznek elérhetőek.
Forrás: http://okogyuli.blog.hu/2012/05/17/zold_s_eg_kezdo_gondolatok
Hozzászólások