2010 októberében a református Skót Egyház és a Magyarországi Református Egyház (MRE) együttműködési megállapodást írt alá, melynek keretében a magyarországi egyházi gyakorlatban is meg kívánják honosítani az úgynevezett ökogyülekezet programot. Március elején az MRE háromfős delegációja igyekezett ellesni a környezettudatos szemlélet egyik példásan jól működő modelljét Skóciában. Az alábbiakban Szalay László Pál lelkipásztor úti beszámolója olvasható.

Ma az egyházaknak nem csupán az isteni lét, illetve nemlét kötélhúzásában kell helytállniuk, hanem az etnikai sokszínűség, a biotechnológia, az azonos neműek kapcsolata, a világméreteket öltő szegénység, a szűnni nem akaró háborúk és a klímaváltozás egyre égetőbb kérdéseiben is. Viszont korunkban sem lehet csak a teológia oldaláról megfogalmazott tételekkel igazságot tenni, hanem szükséges a természet-, a műszaki-, a társadalom-, a bölcsészettudományok és a művészet megközelítéseit beépíteni a megoldási javaslatokba. A környezettudatos szemlélet egyik példásan jól működő modelljét igyekezett ellesni az MRE három fős delegációja - Karsay Eszter lelkipásztor, Kodácsy Tamás egyetemi lelkész és Szalay László Pál lelkipásztor - március 4-6. között Skóciában.

A delegáció tagjai: Szalay László Pál, Karsay Eszter és Kodácsy Tamás

Kiemelt felelősség a teremtett világ megóvásában

„Új utakon járok, új igém támad…”, mondaná Zarathusztra, de nekem inkább egy új szavam van a történtekre: ökogyülekezet. Talán az első hangzásra furcsa szóösszetétel nem más, mint a keresztyén emberekben felmerülő környezetvédelmi problémákra adott felelősségteljes válasz a gyülekezeteken belül. Nagy–Britanniában és Írországban állami források bevonásával (ENCAMS) már 10 éve zöldül az egyház. Egyház, írom így átfogóan, hiszen ökumenikus szellemben lépnek fel a ránk bízott világ megóvása érdekében a Church of Scotland, a Scottish Episcopal Church és a United Reformed Church. Az utazásunk alapjait az a megállapodás szolgálta, amit az MRE Zsinatának elnöksége és a Church of Scotland delegációja írt alá még az elmúlt évben, 2010 októberében. A ökogyülekezet magyarországi népszerűsítésének első lépéseit pedig az Európai Keresztyén Környezetvédelmi Hálózat (ECEN) támogatja. A kétoldalú kapcsolatnak a célja, hogy átvegyük és a helyi lehetőségekhez idomítsuk a skót ökogyülekezet programot. Szükséges továbbá, hogy a figyelem középpontjába kerüljön annak a lehetősége, hogy az egyházak környezetbarát módon is működhetnek. Tudatosítani kell a gyülekezetek tagjaiban, hogy a keresztyén embereknek a teremtett világ megóvásában kiemelt felelősségük van.

A tapasztalatcsere március 4-én délután kezdődött Edinburghben, a Püspöki Palotában. Közvetlenül a megérkezésünk után háromnegyed órával már John Christie - a skót egyház közgyűlésének moderátora - asztalánál ültünk és hallgattuk a bangladesi élményeit, hogy milyen sikereket értek el a klímaváltozás tekintetében az esőerdők visszatelepítésével, valamint kitért az egyházi lobbi eredményességére is. A délután további része egy szűk körű, de annál izgalmasabb megbeszélést tartogatott a számunkra. Lehetőségünk nyílt az Eco-Congregation program vezetőivel megvitatni azokat a kérdéseket, amelyek közelebb visznek minket egy sikeres magyarországi projekt megvalósításához. A kerekasztal beszélgetést megtisztelték a jelenlétükkel Aniko Schuetz (Church of Scotland), Chris Boles (Roman Chatolic Church), Margaret Warnock (Eco-Congregation), Gordon Hudson (Eco-Congregation) és Adrian Shaw (Church of Scotland). A tapasztalatcsere magvát az képezte, hogy milyen motivációs rendszer segítségével lehet ösztönözni a gyülekezeteket, hogy bekapcsolódjanak az ökogyülekezeti láncba. Továbbá annak a kritériumrendszernek és ellenőrző hivatalnak a körvonalait próbáltuk elképzelni, ami segítségével hosszú távú és eredményes működést lehet biztosítani hazánkban a zöld kezdeményezésnek. 

Elsődleges fegyver a kommunikáció

Az Eco-Congregation nagy gondot fordít arra, hogy minél több emberhez, közösséghez eljusson a környezettudatos élet keresztyén formája. Tehát a kommunikáció mintegy elsődleges fegyver a kezünkben, hiszen a körülöttünk lévő világ pusztulása egy nagyon érzékeny és fájó pontja a civilizációnak. Ennek jegyében Eco-Congregation Scotland Newsletter címen folyóiratot adnak ki, ami idén februárban a 18. számmal jelentkezett. Természetesen a világhálón is elérhetőek a programba eddig bekapcsolódott különböző nemzetek honlapjai és az ott folyó munkáról szóló beszámolók a www.ecocongregation.org linken. Már kapható a Zöld Biblia (The Green Bible), ami újrahasznosított papírból készült, és azok az igeversek, amelyek a teremtett világ védelmét alátámasztják és erre ösztönöznek, stílszerűen zölddel vannak szedve a szövegben. Skóciába eddig több száz gyülekezet csatlakozott az eco-congregation zöld kezdeményezéshez és 273 megvalósult környezetvédelmi projekt van a hátuk mögött. A sikeres gyülekezetek számára - akik a központi kritériumrendszernek megfelelő, úgymond mérhető eredményt produkálnak - alapították az ökogyülekezeti díjat, amit eddig 90 közösség vehetett át. 

Megvalósítható ajánlások

13 modulon keresztül lehet eljutni az áhított célig, aminek az első lépése a regisztráció, majd az első szintet 6 modul teljesítésével érjük el, aminek a neve: Növekedés a hitben és a megértésben. A következő szintre újabb három modul kipipálásával léphetünk, aminek a mottója: Tedd Isten házát környezetbaráttá. A harmadik szint, már nem csak a saját porta rendbetételét irányozza elő, hanem a globális kitekintésre ösztönöz, 4 modult tartalmaz és a neve: Változó élet, változó közösség. Aki veszi a fáradtságot és regisztrál, már előre láthatja a különböző szintek irányultságát, hiszen az első modulban, mintegy önellenőrzést végezhetünk, hogy a mi közösségünk/gyülekezetünk hol áll a környezettudatos életben. 

Ha beletekintünk a modulokba, akkor azt látjuk, hogy a második részegység az istentisztelet háztáját elemzi. Vizsgálódásunkat a következő kérdések útján végezhetjük el: Milyen gyakran téma a környezetvédelem az istentiszteleten? Az imádságban miként jelenik meg a teremtett világ iránti felelősség? Hogyan talál kapcsolatot az istentisztelet és az Isten teremtésben adott ajándékai? Ennél a kérdésnél a jobb megértés érdekében lássuk az ikszelhető válaszokat is: templomon kívüli istentisztelet, imaséta, természetes anyagok használata az istentiszteleten, és háztáji kenyér és bor osztása az úrvacsorán. 

A 10. modul, hogy a végéről is lássunk egyet, a személyes életstílus. Ez már az utolsó, harmadik szint teljesítésének az egyik kritériuma. Itt is egyszerűen mérhető és megvalósítható kérdések/ajánlások találhatók: a gyülekezet újságában zöld ötleteket adni, plakátokat kihelyezni és azon keresztül informálni az embereket a civil környezetvédelmi kezdeményezésekről, szelektív szemétgyűjtő pontokat kialakítani, népszerűsíteni a gyalogos közlekedést és a kerékpárhasználatot. A lépcsőfokok többek közt a bankunk ökoszemléletét, a saját földterületünk használatának mikéntjét és még az ingatlanok rendbetartásához használt tisztítószereket is firtatja. 

A magyarországi ökogyülekezeti program alkalmazása mindenek előtt gondos előkészítést igényel. A megbeszélés során praktikus ötletek merültek fel, pl.: az újrahasznosított papír központi terjesztése a négy egyházkerületben az irodai és oktatási szükségletek betöltésére. Elgondolkodtató lehet az alkalmazásnak az a módja, hogy külön kritériumrendszert dolgozzunk ki a falusi és városi közegben működő gyülekezetek számára. Az első lépés az is lehetne a hazai gyülekezetekben a zöld szándék kinyilvánítására a regisztráció mellett, hogy mérjék fel a saját gyülekezetük természeti kincseit, aminek a védelme közvetlenül rajtuk áll. 

Magyar kezdeményezések

A látogatásunk második napján, március 5-én részt vehettünk Bridge of Allan-ben az éves rendes ökogyülekezeti konferencián. A találkozón 30 gyülekezetből több mint százan képviseltették magukat. A központi téma a mindennapi kenyér volt, amiről élő példák felhasználásával nagyon érzékletes képet festett nyitó szolgálatában a Christian Aid Scotland vezetője, Kathy Galloway. A Jn 6,1-12 alapján párhuzamot vont a Jézust követő sokaság szükségletei és egy névtelen, 12 éves kenyai gyermek között, aki a repülőgép futóművének mélyedésében akart elmenekülni az éhhalál elől. A prédikációja végén pedig a mennyei lakomát vetítette elénk, azzal a felszólítással, hogy amíg az eljön, osszuk meg a kenyerünket a rászorulókkal. Kedves gesztusa és gyakorlati mozzanata volt a találkozónak, hogy minden gyülekezet kapott egy facsemetét, amit majd odahaza, a gyülekezet földjébe kell elültetniük. Más jövőt is elképzelhetőnek tartott az ajándékozó a berkenye, nyír és madárcseresznye fáknak, ha átadhatják azokat más közösségeknek, hogy ott is plántálódjék egy új ökogyülekezet.

Délután hat féle ötletbörzéből választhattak a jelenlévők, amiket két felvonásban tartottak meg, hogy senki ne maradjon le az őt érdeklő témáról. A klímaváltozás, a biodiverzitás, a tisztességes kereskedelem, a skót fafeldolgozás, a Christian Aid mozgalom és magyar ökogyülekezi kezdeményezés egyaránt terítékre kerültek. A beszélgetéseket a témák elismert szakértői koordinálták. Magyar részről az ötletbörzét Kodácsy Tamás vezette, aki az elmúlt évek hazai kezdeményezéseit osztotta meg a résztvevőkkel. Megismertette a hallgatóságot az elmúlt évek próbálkozásairól, programjairól. Beszélt arról, hogyan nőtte ki magát ez a kezdeményezés ökumenikus szintre és lett országszerte népszerű Teremtésünneppé (www.teremtesunnepe.hu). Elkalauzolta a részvevőket egy érdekes magyar szóösszetétel, az Egyháztáji kapcsán, ahhoz a kísérlethez, hogy miként tudnak egymásra találni haszonelvű közvetítők nélkül a vidéki termelők és a városi fogyasztók (www.egyhaztaji.hu). Végül pedig beszámolt a legújabb, államilag támogatott ökumenikus projektről, ami a Tradicionális és Innovatív Értékek Dialógusban (TIÉD) néven fut és 10 hónap alatt 12 települést ér el a 2011-es évben. Vállalásuk szerint szakemberek bevonásával, előadások, fórumbeszélgetések, vetélkedők során népszerűsítik a környezettudatos gondolkozást és fenntartható életmódot.

Egy régi-új eszme meghonosítása

A hazautazásunk napján az áldást az edinburghi Greyfriars gyülekezetben kaptuk. Az istentisztelet mélyen érintő pillanata volt, amikor egy néger kisfiú keresztelőjére került sor. Az egész gyülekezet középre vonult és a szertartás közben körbeöleltük James-t, valóságosan, fizikálisan megélve azt, hogy befogadtuk őt magunk közé. Mindenki mosolygott és a megilletődöttségnek a szikráját sem éreztem, sokkal inkább az áhítatnak. Ennek a lelki közösségnek a bensőséges fuvallata emelt fel a magasba, és nem a kifutópályán a több ezer lóerős hajtóművek. Lehet, hogy meghökkentő első nekifutásra az egyház és a környezetvédelem házasítása, de nem szabad idegenkedve kezelnünk. Ahogy a mulatt kisgyermeket befogadták cselekvő módon a greyfriarsi gyülekezetbe, úgy kell nekünk is együtt mozdulnunk e régi-új eszme meghonosítása érdekében. Ha a Lélek indít bennünket, legyünk mi is részesei az Eco-Congregation Scotland 2011-es imádságának, ami így hangzik: „Teremtő Istenünk, köszönjük Neked, hogy újra bizonyosak lehetünk abban, hogy a telet a tavasz, a halált a feltámadás követi és egy nap a sötét Föld zölddé változik. Nap nap után tapasztaljuk, hogy a Föld a fény felé fordul, s ezt a reménységet megosztjuk azokkal, akiknek ezekben az időkben szükségük van rá. Köszönjük Neked, amit előre haladhattunk nemzetileg és nemzetközileg a klímaváltozás megoldásában. Adj nekünk kérünk elhivatottságot, hogy képesek legyünk folytatni a mi küldetésünket a 2011-es évben, hogy egy nap az emberek, minden nemzetből élvezhessék a kiegyensúlyozottabb éghajlatot. Ámen.”

Szalay László Pál

Forrás: http://reformatus.hu/mutat/zoeldell-egyhaz/