Párizson innen és túl a Recityben

Földművelésügyi Minisztérium, Corvinus Egyetem, Energiaklub. Mind olyan szervezetek, akik novemberben az egyházaknak az ökológiai válságra adott válaszait vették górcső alá. Micsoda hullámverés, micsoda felhajtás! Mintha valamilyen természetfeletti jelenést kellene sürgősen értelmezni. Igen, nem vitás, hogy valami jelentős, vízválasztó esemény történt az egyház berkeiben. MegjelentFerenc pápa: Áldott légy (Laudato si') kezdetű enciklikája. Ereje, fontossága, szükségszerűsége, időzítése, mélysége és közérthetősége megkérdőjelezhetetlen. A római katolikus egyház legnagyobb tekintéllyel bíró személye a helyén akarja kezelni a kérdést, ezért teszi le az asztalra ezt az iratot, amit felekezettől függetlenül, minden embernek ajánl. 

Olyan megbeszélésre van szükség, amely valamennyiünket egyesíti, mert a környezettel kapcsolatos kihívás, melyet megélünk, és annak emberi gyökerei mindannyiunkat érdekelnek és érintenek. A magatartásformák, amelyek akadályozzák a megoldás útját – a hívők között is – a probléma tagadásától a közömbösségig, a kényelmes beletörődésig vagy a technikai megoldásokban való vak bizalomig terjednek. 

Azért érdemes figyelmeztetni magunkat, mielőtt teljesen átszellemült állapotba kerülünk, hogy a „teremtésvédelem” kérdése, ahogy a katolikus és protestáns egyházak hívják a környezetvédelem egy sajátos formáját, 1999 óta akár hazánkban is a közbeszéd tárgya lehetett volna. Ekkor jelent meg ugyanis dr. Bolyki János teológiai professzor tollából a „Teremtésvédelem” – Ökológiai krízisünk teológiai megközelítése c. munkája. Majd ezt követték nagyszerű műhelymunkák, például a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen, ahol a Szociáletikai Tanszék két ilyen témájú könyvet is kiadott „A teremtett világ megőrzése” (2000) címmel.    
 
Az itt olvasható tanulmányok, előadások, illetve dolgozatok arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a Biblia helyes értelmezése, a keresztyén spiritualitás, valamint az emberről és az Istenről alkotott hiteles kép alapján a keresztyén hitnek és teológiának van mondanivalója az ember és a világ kapcsolatáról: az, hogy a teremtett világ megőrzése számunkra hitkérdés, hogy 

a környezet megőrzése és művelése megfellebezhetetlen isteni parancs.(Dr. Fazakas Sándor)A téma népszerűsége több mint egy évtized múltával sem csillapodott, mert egyházi és világi berkekben egyaránt foglalatoskodtak a felelősségi kör kimérésével, a lelkiismeret ébresztésével és a praktikum elsajátításával.

A katolikusok Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesületbe tömörülnek, az evangélikusokat az Ararát Teremtésvédelmi Munkacsoport szervezi, a reformátusoknak pedig Ökogyülekezeti Mozgalmuk van.
A keresztyén törekvések összehangoltságát mutatja, hogy a Párizsi Klímacsúcsra(COP21) komoly, demonstratív célzatú, ökumenikus kerékpáros zarándoklattal készültek. Az Európát átszelő kerekezők üzenete megérkezett a francia fővárosba. A szimbolikus staféta, amit egymásnak adtak át a különböző nemzetek fiai azt a földet tartalmazza, aminek a megmentéséért az egyházak jelenleg is imádkoznak és dolgoznak.
 
„Urunk vagy, s ura vagy a teremtett világunknak. Fájlaljuk a rombolást, pusztítást, az elorzott javakat, a bitorolt földet, a kapzsi szívet, melyek a mi vétkeink. Szeretnénk mi is jótéteményt gyakorolni felebarátaink és bolygónk iránt. Add Urunk, hogy világunk felé úgy közeledhessünk, mint ékességed, pompás díszed, fejedet keretező koronád felé.” (A magyar kerekezők Tokajban elhangzott imádsága)
 
 

IV. ÖKOGYÜLEKEZETI KONFERENCIA

 
Ilyen indítékok mentén szerveződött november 28-án a IV. Ökogyülekezeti Konferencia Budapesten. Az együttgondolkodás témája nem is lehetett más, mint az éghajlati igazságosság és a Párizsi Klímacsúcs. Gondolhatnánk, hogy ennyi értekezés, találkozó, megbeszélés, szeminárium után lanyhult az érdeklődés az egyházi szerepvállalás és a párizsi előrejelzések iránt. Bár létszámában nem a legerősebb szimpózium volt a több mint 30 főnyi résztvevővel, de az aktivitást és az elhangzott gondolatok „up to date” voltát és mélységét tekintve figyelemreméltó.
 
A nyitó áhítatot Fekete Ágnes tartotta, akinek felvezető gondolatait a „Mert nem a félelem lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.” (II. Tim 1:7) gondolat köré építette. A mindennapi félelmek felvillantása után előkerültek az életösztönünkből fakadó görcseink, ami a terrorizmus és a klímaváltozás okozta kiszámíthatatlan jövő által kelt pánikot. Persze a félelem bizonyos dózisban orvosság, de a napi pusztítás és káosz hullámai már rég a fejünk búbján is átcsapnak. Fekete Ágnes kiemelte, hogy az isteni szeretet lángjának a továbbadása lehet a mi fegyverünk a jelen félelmeivel szemben.

Fekete Ágnes

Fekete Ágnes


Feiler József klímaszakértő előadásában először magával a klímaváltozás problémájával szembesítette a jelenlévőket: több szemléltető példával, és animációval adott ébresztő impulzusokat.
„Jelen időről beszélünk. 2015 februárjában szintén rekord méretű volt a kiterjedés csökkenése az Északi-sarkon a jégfedettségnek. Mi még megérhetjük azt, hogy teljesen jégmentes lesz az Északi-sark” – mondta.
 
A párizsi klímacsúcson az előzőektől eltérően az egyházaknak sokkalta komolyabb szerepe volt. A vallási közösség tárgyalási pozícióját erősítette a közelmúltban megjelent pápai enciklika is. 
A fő probléma Feiler szerint a résztvevők vállalásaiban rejlik. Ha valami nem ellenőrizhető, ha mindenkire rá van bízva a jelentés indikátorainak a meghatározása, ha nincs összehasonlítási lehetőség, akkor nem jutunk előre. Aztán még egy bizonytalansági faktor, hogy a döntéshozók, a miniszterelnökök, milyen belső elkötelezettséggel térnek haza a tárgyalásokról. „Talán ez még fontosabb annál, hogy mi van a tárgyalási szövegben” – vélekedett az előadó.
 
Kodácsy Tamás teológus előadásában, a „Mi tehet az egyház?” kérdésre adott izgalmas válaszokat.
Rögtön az elején leszögezte, hogy nagyon sokat tehet azért, hogy milyen jövőre ébredünk. Első lépében rámutatott a Tízparancsolat ökológiai vetületére:„Tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú ideig élhess azon a földön, amelyet Istened, az Úr ad tenéked!” (II. Móz 20:12) – olvassuk a Bibliában.
„Soha ilyen szituáció nem volt a világtörténelemben. Az éghajlati igazságosság, közös erőforrás halmazt jelent. Régen ez az erőforrásokon osztozás egyszerűbb volt. Látható volt ki hol húzza meg a határt. Ma sokkal kegyetlenebb a helyzet, mert

a földet, az erőforrást nem a szomszédunktól vesszük el, hanem a gyermekeinktől. Úgy vesszük el tőlük, hogy nem tudnak ellenkezni”

– mutatott rá Kodácsy.

Kodácsy Tamás

Kodácsy Tamás


Az előadó nem a párizsi megállapodástól reméli a változást. Szkeptikus és nem gondolja, hogy lesz olyan eszköz, amivel ellenőrizni lehet az üvegházhatású-gázkibocsátás csökkentését. Az országok és bennük az egyének úgy gondolkodnak, hogy miért pont ők korlátozzák magukat, miért ők oldják meg a Föld problémáját, tegyék meg mások, a hatalmasok. Erre csak a Jézusi megoldás adhat feleletet: „Szeresd felebarátodat, mint magadat!” (Mt 22:29) Isten teheti képessé a különböző országok lakóit arra, hogy ne észérvek mentén, önző módon tekintsenek a klímaváltozás következményeire.

Kodácsy szerint egy hajnali állapotban élünk, ami a sötétségből jön, de a világosságot vetíti előre. Azt próbálta teológiai érveléssel megértetni, hogy a jelen lehetőségein túl a keresztyén ember számára ott az Istenbe vetett hit, ami a végtelenre nyitott. A Mindenható nem szűkösködik a lehetőségekben.
A Szentírásból az Ézsaiás próféta könyvét hozta példának, ahol a „teremtés” fogalmának a felvillantásával vigasztalta a fogságban lévő népét Isten. Amikor előre tekintünk, akkor is a teremtés fogalma ad magyarázatot az eljövendő új égre, új földre és új Jeruzsálemre.
„Jeruzsálemről van szó, falról van szó, folyóról van szó, újjáteremtésről van szó. Bennem azt a kérdést veti fel, hogy amit most teszek, azzal hogyan fogok szembesülni a kozmikus Krisztus képben. Amikor várjuk a világ végét, akkor a mi feladatunk nem a siettetése a mielőbbi pusztulásnak, hanem amit Isten jónak alkotott, annak a megőrzése” – emelte ki Kodácsy.
                 
Végül a konferencián az újonnan belépő ökogyülekezetek is bemutatkozhattak és a legújabb projektjeket is megismerhették a résztvevők.

Énekesmadarak kiállítás

Újvári László más projektek bemutatása mellet az énekesmadarakról szóló kiállítást is elhozta a konferenciára


Mivel az Ökogyülekezeti Mozgalom rohamléptekkel növekszik - 2012 óta 19 ökogyülekezet alakult az országban -, szükséges, hogy az eddigi önkéntes munkát több professzionális, fizetett munkatárs is segítse.
Reménység szerint 2016-tól megújult, a jövő igényeihez illeszkedő formában fog az Ökogyülekezeti Tanács működni.