Hagyomány, minőség, közösség: ebben az évben Hajdúnánás adott otthont a Református Közéleti és Kulturális Központ Református Ízek Találkozója elnevezésű gasztrokulturális programjának. Képriportunkban a rendezvény hangulatának nyomába eredünk.
Szakmailag fejlődni, lelkileg épülni és közösségben lenni: röviden ezzel foglalható össze a Református Ízek Találkozójának célkitűzése. Az ökológiai gazdálkodás jegyében megrendezett hajdúnánási alkalomra szerte a Kárpát-medencéből érkeztek a mezőgazdaság és a gasztronómia területén tevékenykedő reformátusok, hogy megismerkedhessenek egymással és a különböző vidékek termékeivel, terményeivel.
A Református Ízek Találkozója péntek este közös, helyi termékekből álló vacsorával kezdődött, majd szombat délelőtt szakmai előadásokkal folytatódott, melyeken a hallgatóság megismerkedhetett Hajdúnánás történetével, a Nánási Portékával és a Bocskai Koronával – a város különleges márkájával és fizetőeszközével.
A rendezvény egybeesett a Teremtés hete záró hétvégéjével, az országos ökumenikus teremtésvédelmi akció ez alkalommal a hála és felelősség gondolatai köré szerveződött. A találkozó résztvevői is egyetértettek abban, hogy soha sem vehetjük természetesnek mindazt, ami az asztalunkra kerül – mert az ajándék. „Felelősséget vállalni akkor tudunk, ha elfogadjuk a szerepet, amit az Úristen nekünk szánt a teremtett világban” – hangsúlyozta Szalay László Pál telkibányai lelkipásztor, az Ökogyülekezeti Tanács tagja.
„Ölelj magaddal, csendes szavaddal, hangod és csended, Uram, életre nyugtató” – hangzott Dinnyés József zeneszerző és énekmondó különleges imádsága az előadások után, emlékeztetve ezzel is, hogy életünk és teremtett világunk Urának tartozunk hálával.
Akik előre jelezték főzési szándékukat, különböző módon és formában készítették el az ebédet. A szemerkélő eső ellenére is lassú tűz mellett főttek a pörköltek és sült a csíptetős ponty.
Felvidékről, a Perbetei Református Egyházkösségből is érkezett egy kisebb csapat, hogy bemutassák boraikat és lekvárjaikat. Kecskés Mária már részt vett a tavalyi kopácsi találkozón is: „BORUM-látogatók vagyunk, ezért mindig szívesen kelünk útra, hogy találkozhassunk régi és új ismerősökkel.” Férje boraiból már öt éve készít borlekvárt, ami idén egy nemzetközi bor- és lekvárversenyen nagyarany minősítést ért el.
Kovács Tamás Egon vállalkozó már négy éve foglalkozik tejtermékek készítésével, a szervezők meghívására érkezett a találkozóra. Mint mondja, a vásárlók szeretik a házi készítésű termékeket, bár olykor nehezebb megfizetniük ezeket. „Meg kell próbálni rávezetni a vevőinket, hogy a házi készítésű termékek gazdaságosabbak, nincs bennük tartósítószer és így hosszútávon jobbak” – fogalmazott. És hogy mitől lehet református egy sajt? „A szeretettől, amivel készítik.”
A vasárnapi istentiszteleten Fekete Károly tiszántúli püspök hirdette az igét Jézus megkenetése (János evangéliuma 12. fejezet) története alapján. Mint mondta, a keresztyén ember küldetése, hogy saját területén éljen a neki adott talentumokkal és kamatoztassa azokat – így szolgálva Isten dicsőségét.
A találkozó a Kendereskert nevű gazdaságban ért véget, ahol a tájegységre jellemző növénytermesztés és állattartás zajlik. A vendéglátók ezen a helyen is szerették volna bemutatni, mennyire fontosnak tartják a tiszta élelmiszerek útját a termőföldtől az asztalig. „Ez egy olyan rendezvény, amit fel kell nevelni: tavaly elültették a magot, mostanra csírába szökkent, de remélem, eljön az idő, amikor még többen lehetünk együtt. Hálás vagyok, hogy mi is hozzájárulhattunk ehhez a fejlődéshez" – mondta Szólláth Tibor hajdúnánási polgármester, a helyi gyülekezet presbitere.
„Sokan azt gondolják, hogy a munka nyűg, pedig hozzátartozik a teljes élethez és valódi öröme van – vallja Szólláth Tibor. – A munkánk gyümölcse az elkészült termék, a kézzel fogható termény, és amikor találkozik munka öröme és jó íze, akkor mindig van okunk a hálára.”
Forrás: Farkas Zsuzsanna, reformatus.hu
Fotó: Szarvas László
Hozzászólások