A nemzetközi szemináriumon Európából és tengerentúlról érkezett teológusok, lelkészek és környezeti szakemberek vettek részt. Az elhangzott előadások és a diszkussziók során a jelenlévők különböző nézőpontokból vizsgálták a keresztyén reménység jellemzőit, megkülönböztetve azt a világi elgondolásoktól. Kihangsúlyozták, hogy remény kell ahhoz a keresztyén magatartáshoz, amellyel szembe tudunk nézni a klímaváltozás kihívásaival.

Panu Pihkala, a Helsinki Egyetem képviseletében, bemutatta a reménység azon módjait, amelyek különböznek az egyszerű optimizmustól. A reménység különböző osztályozásait felvázolva a hangsúlyt a cselekvő reménységre tette a passzív reménység ellenében. Mint mondta:

„A reménység egzisztenciális rugalmasság és létbátorság."

Daniel Smith (Amerikai Evangélikus Egyház és Pacific Lutheran Theological Serminary, Berkeley, California) a keresztyén üzenet kettős karakterére fókuszált: egyrészt az Ige tekintélyére, másrészt a világra, amelyre az aktívan, párbeszédben hat. Rámutatott, hogy a reménység lényege nem tudományos adatokban található.

„A reménység, mint teológiai érték kulcsszerepet játszik abban, ahogyan világunkra tekintünk."

Peter Pavlovic, az ECEN főtitkára a reménység bibliai vonatkozásait vette sorra, megmutatva az ószövetségi és újszövetségi aspektus közötti különbséget. Hangsúlyozta, hogy a keresztyén nézőpontú reménységben van egy aktív elem, és ez mindig hozzákapcsolódik más értékekhez, például az igazsághoz és a megváltozáshoz. Továbbá Pál apostol nyomán rávilágított a remény, a hit és a szeretet kölcsönösségére.

Zlinszky János, a Pázmány Péter Katolikus Egytem oktatója a környezeti fenntarthatóság fogalmán keresztül járta körbe a reménység aspektusait, amelyet az 1970-es évektől, a Római Klub által körvonalazott növekedés határai keretében vázolt fel.

Kodácsy Tamás (Károli Gáspár Református Egyetem) a bibliai, ábrahámi példán keresztül beszélt a reménység ellenére való reménységről, kiemelve, hogy a reménység Isten ígéreten és jövőképen alapuló ajándéka.

„Kegyelem által kapjuk, nem emberi erőfeszítésekből vagy kalkulációkból származik."

Kocsis Áron az Ökogyülekezeti Mozgalom munkatársa a teremtés teológiájának néhány hatásáról beszélt, konkrét teremtésvédelmi, egyházi cselekvéseken keresztül, amelyet a hajdúnánási gyülekezetből vett.

Loukas Andrianos és Henrik Grape (Egyházak Világtanácsa, EVT) a teológia és a gyakorlat, a diakónia és a sáfárság közötti kapcsolatokra reflektáltak, bemutatva az EVT jövőre vonatkozó terveit a klímaváltozás vonatkozásában.

Az előadások és a diszkussziók során felmerült az a központi kérdés, hogy az ökoteológia csak szekértolója-e a zöld mozgalmaknak, vagy egy hiteles, kortárs, kontextuális teológia? Az utóbbi nyomán a szeminárium hozzájárult ahhoz, hogy egy lépést tegyünk ezen az úton.

Fordította: Kodácsy Tamás

Forrás: www.ceceurope.org