Az egy ideje már a Károli Gáspár Református Egyetem kutatóműhelyeként működő Ökogyülekezeti Mozgalom törekszik arra, hogy ne feladatízű dolgokra mozgósítsa az embereket, hanem olyasmire, ami örömöt ad, jókedvű bevonódással jár, ugyanakkor komoly teremtésvédelmi tartalom van mögötte. Ennek az egyik legjobb módja, ha szabadtéri mozgásos tevékenységet kínálnak föl – vélik a szervezők, ezért csatlakoztak a Kerékpárosklub országszerte negyven helyszínen megrendezett bringás reggelijéhez. Önkénteseik szeptember 9-én kora reggeltől késő délelőttig péksüteménnyel, gyümölcscsel, édességgel, házi szörpökkel és kávéval kínálták a forgalmas lágymányosi dunaparti kerékpárúton tekerőket.

A bringás reggeli jó lehetőség arra, hogy az ember lelassítson a reggeli rohanásban és váltson pár szót másokkal, körülbelül százan éltek is ezzel. Találkoztunk olyan nyugdíjas házaspárral, akik kifejezetten ennek az eseménynek a kedvéért ültek biciklire, de olyan munkatársi csapattal is, akik ilyenkor hagyományosan két keréken, együtt mennek dolgozni. Ez a közös élmény a munkatársi együttműködés szempontjából is gyümölcsöző – osztották meg tapasztalataikat. A mozgalom önkéntesei, és Varga Gábor Vargosz, a Kerékpárosklub észak-pesti területi szervezetének vezetője arról beszélgettek velük, miért jó kerékpározni, mik a környezeti, egészségügyi előnyei, hogyan segíti a biciklis társadalmat a Kerékpárosklub, valamint hogy miért fontos a Magyarországi Református Egyháznak ez a fajta környezeti felelősségvállalás. Hisszük, hogy ez a néhány perc nem hiányzott a napjukból, viszont jobb hangulatban kezdték el a munkát.

Persze egyházunkban nem ez az első kerékpáros megmozdulás, az Ökogyülekezeti Mozgalom tavasszal és ősszel minden évben népszerűsíti a Kerékpárosklub Bringázz a munkába!  kampányát, Keresztyén kerekezők néven saját csapatot is neveztek, melyhez várják a csatlakozókat. Nagyon szeretnék a gyülekezetek tagjait is kerékpározásra buzdítani. A 2015-ös párizsi klímacsúcsot (COP21) megelőző nemzetközi egyházi megmozdulásokhoz  is két keréken kapcsolódtak: Kárpátaljáról induló ökumenikus biciklis zarándoklatot szerveztek, az egyes állomásokról származó földet vittek a konferenciára. Gyülekezeteknél pihentek meg, mindenütt a teremtett világ védelmének fontosságát és az éghajlati igazságosság szükségességét hangsúlyozták. A Tekerj a felebarátodért! csoport azóta is aktív, a Csillagpont református ifjúsági találkozókon is szoktak biciklis megmozdulást szervezni.

A bringás reggelin adták át a Károli Gáspár Református Egyetemen nyári biciklis kampányának díjait. Tekerésre fel, Károli! címmel hirdettek versenyt az egyetem hallgatóinak és dolgozóinak: a résztvevőknek július 1. és augusztus 31. között kellett gyűjteniük a kilométereket bármilyen típusú kerékpárral. A dokumentált és beküldött útvonalak alapján a legtöbbet mozgó résztvevők értékes vásárlási utalvánnyal gazdagodtak. A győztes Szécsi Nikolett elsőéves hallgató lett (balról a második az alsó képen), a második Szabó Zsolt egyetemi docens (balról az első), a harmadik pedig Sass Flóra szintén elsős egyetemista (aki sajnos nem tudott részt venni a díjátadón).

Jézus a Nikodémussal folytatott beszélgetésében a Szentlelket a szélhez hasonlítja. Ez utóbbit minden kerékpáros jól ismeri – emlékeztette a nyerteseket Kodácsy Tamás református lelkipásztor. Az Ökogyülekezeti Mozgalom alapítója, műhelyvezetője a szélárnyékhoz hasonlította a kampány résztvevőit: „Ha többen biciklizünk együtt, nagyon jó, amikor a másik mögé tudunk bújni, annak szélárnyékában könnyebb tekerni. Köszönjük, hogy vállaltátok a kerékpározást, ezzel mintaként szolgáltok, akiket lehet követni.” Szűcs Boglárka, az Ökogyülekezeti Mozgalom referense kiemelt szolgálatnak tartja a bringázást. Azt kívánta a dobogósoknak, hogy másokat is vegyenek rá erre a jó érzést keltő, egészséges, a környezetet is kímélő mozgásformára.

Dr. Szabó Zsolt egyetemi docensnek mindenféle megerőltetés nélkül összejött a második helyezést érő 191 kilométer, pedig a nyári szünetben nem is kellett ingáznia a Károli-egyetem Állam- és Jogtudományi Karának újpesti épülete, valamint másik munkahelye, a Józsefváros és Ferencváros határán található Nemzeti Közszolgálati Egyetem között. Ráadásul a fasori gyülekezet presbitere nyaranta legalább 500 kilométert szokott tekerni: gyülekezetének tagjaival a reformáció évében elbicikliztek Prágából Wittenbergbe, de zilahi testvérgyülekezetükkel eljutottak a Dráva forrásától annak torkolatáig is. Azt mondja: négy-öt nap a nyeregben teljesen kiszellőzteti az embert.

Szécsi Nikolettet még ezzel a teljesítménnyel sem tudta megszorongatni, a Tanítóképző Főiskolai Kar kecskeméti képzési helyszínére frissen felvett hallgató 530 kilométert tekert a nyáron. Pedig az óvodapedagógusnak készülő lány csak felnőtt fejjel tanult meg biciklizni, két éve kezdett aktívan sportolni, azután tetszett meg neki ez a mozgásforma. Édesapja biciklijén merészkedett ki először a forgalomba, nemrég vásárolta meg első saját járgányát, amit a nyereményből fog felszerelni. Munkába járás mellett barátjával biciklizik sokat az Alföldön, eddig 100 kilométer volt a leghosszabb táv, amit egyhuzamban letekert. Nemcsak a díjátadóra érkezett Budapestre, de rögtön az Ökogyülekezeti Mozgalom önkéntes pólójába is belebújt és mosolyogva kínálta társait, akik aznap ahelyett, hogy a kényelemtől, vagy a megszokástól vezérelve autóba ültek volna, önmaguk, mások, esetleg a teremtett világ iránt érzett felelősségtől vezérelve nyeregbe pattantak. Reméljük, a jövő tavaszi bringás reggelin még többen leszünk!

 

Forrás: Feke György, reformatus.hu