Nem engedve a feledésnek!

A pályaválasztási héten színvonalas rendezvénnyel irányította a figyelmet a régi szakmákra a Vay Miklós Református Szakképző Iskola és Diákotthon Sárospatakon. 

Nem nosztalgiaízű, hanem előremutató kezdeményezésként kívánt jó példával szolgálni az intézmény. Egyre többen keresik és hajlandóak megfizetni a kézműves termékeket, ezért a feledésbe merülő szakmákat piaci szempontból is érdemes leporolni. Ezt a tudatos szándékot fogalmazta meg dr. Téglás Zsolt igazgató megnyitójában, tehát nem csak valamiféle kuriózummal kívántak szolgálni.

Ábrám Tibor, a Tiszáninneni Református Egyházkerület főgondnoka népszerűsítő előadását, a méhészet iránti gyermekkori elköteleződésével kezdte. Arról igyekezett meggyőzni a jelenlévőket, hogy akár professzionális, akár hobbi méhészetet érdemes elindítani. A Lévay József Református Gimnázium igazgatóját ez az elfoglaltság tudja a legjobban kikapcsolni. Előadásában a méhészet lelki összefüggésein túl gyakorlati tanácsokkal is szolgált. Bemutatta a méhészkedéshez szükséges eszközöket, majd a tevékenységből fakadó termékpalettát vázolta fel.

A méhészkedés után a sajtkészítésnek egy nemzetközi példáját ismerhették meg a jelenlévők. Vay Miklós Református Szakképző Iskola hollandiai testvérkapcsolatán keresztül Bart van Wee tartott prezentációt a sajtkészítés fortélyairól. Elhangoztak azok az alapfeltételek, amelyeket figyelembe vesznek a külhoni mesterek. Az egészséges jószágok, tiszta környezet, hibátlan baktériumok, különféle gyógynövények, mind elengedhetetlenek a minőségi végtermékhez. Az előadó beszélt a gazdaság méreteiről, valamit a sajttárolás körülményeiről. Előadása végén a delegáció által hozott sajtkülönlegességeket bocsátották kóstolásra.

A fazekasságról az intézmény oktatója Gécziné Bankus Zsuzsanna tartott érdekfeszítő beszámolót. Bár a Vay már ilyen bizonyítványt nem állít ki, de a diákok szakköri keretek között ma is elsajátíthatják a mesterségbeli fogásokat. Az előadó egy mesén keresztül hozta közel a témát a hallgatósághoz, majd rátért Sárospatak szerepére a fazekasságban. A város gócpontja volt a mesterségnek 100 esztendőn keresztül, amit köszönhetett a könnyen elérhető, magas tisztaságú alapanyagnak. A szakmatörténet ismertetőjét egy humoros és látványos bemutatóval zárta, ahol az alakos kerámiákkal egy lakodalom mozzanatait mutatta be.

 Az utolsó előadó a mézeskalácskészítés kultúrtörténetébe avatta be a jelenlévőket. Nem csak az derült ki Borosné Petró Edit előterjesztéséből, hogy ezt a szakmát sem kerülte el a mesteremberek közötti féltékenység, hanem hogy a mézeskalács bizonyos korokban nem csak egyszerű csemege, hanem politikai propaganda eszköz volt. Akkora jelentőséget tulajdonítottak ennek a kézművestereméknek az elmúlt századig, hogy bizonyos szíves mézeskalácsnak a templom előtti átadása, lánykéréssel volt egyenértékű.

                         

Örömteli hírrel zárult a beszámoló, miszerint 2020-ban a Mézeskalács Műhely újra megnyílik a Rákóczi Múzeum kebelén. A program végén ráadásként megtekinthették az érdeklődők a tornateremben tartott pályaválasztási kiállítást. Zárásként vendéglátásra és ajándékozásra is sor került. Minden jelenlévő pataki kerámiával és díszített mézeskalácsformával távozott a tartalmas konferenciáról.  

 

Forrás: Szalay László Pál