2016. Jún. 13.

Balog Zoltán a Közös gondolkodás a jövőnkről című kétnapos tanácskozáson arról beszélt, meghatározó a jövő szempontjából, hogy a keresztyén értékrend „élő erőforrás maradjon" Európában, hozzátéve, hogy az egyház részéről felmerülő morális igény, hogy „azok legyünk, akik vagyunk", hiszen így válhatunk szabad, alkotó nemzetté. A miniszter szólt arról is, hogy az ember globális felelőssége elsősorban abban áll, hogy a saját nemzete boldogulását szem előtt tartva mindent megtegyen a közösség boldogulásáért, s mindezt úgy, hogy más közösségek boldogulását ne veszélyeztesse, és anélkül, hogy elfogyasztaná a környezeti erőforrásokat a következő nemzedék elől. A migrációs helyzetről szólva Balog Zoltán azt mondta, hogy a kérdés sajátos közép-európai megközelítésében nagy hangsúlyt kap az önvédelem, a hit és a keresztyén értékek védelme, amely a nyugat-európai gondolkodásban kevéssé vagy egyáltalán nem jelennek meg.

 

Balog Zoltán, Korzenszky Richárd, Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita, Soltész Miklós és Fekete Károly református püspök (b-j) fát ültet a Közös gondolkodás a jövőnkről című vallásközi konferencia szünetében az apátság kertjében

Soltész Miklós államtitkár arról beszélt, hogy az ember természethez és hithez való viszonya jelentősen befolyásolja a jövő alakulását. Szavai szerint az ember felelőssége abban áll, hogy a múlt vallási örökségét át tudjuk-e adni az utódainknak. Korzenszky Richárd, a Tihanyi Bencés Apátság perjele a közös felelősség fontosságát hangsúlyozta. Mint hangsúlyozta: az ember tönkreteszi az Isten alkotta világot, a vallási vezetők feladata ezért az, hogy a rájuk bízott embereknek „bizalmat adjanak". Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke azt hangsúlyozta, hogy a haszonelvűség elhibázott hozzáállás az emberiség részéről, hozzátéve, hogy az ökológiai problémákkal kapcsolatos kérdések megválaszolásához az élet alapkérdéseire kell először világos választ adni.

Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke arról beszélt, hogy az emberiségnek közös jövőben kell gondolkodni, mint ahogy a „romlás" is mindnyájunkat sújt, ezért közös gondolkodásra van szükség. Hozzátette: a „mindent elvenni akaró ember" helyett a „begyakorlást" követő emberre van szükség, aki gyakorolja a kegyelmet, a felelősséget, a közös életet, és a reménységet. „Az nem lehet, hogy a hulladékunkat elvisszük valahová, nálunk pedig minden tiszta és gyönyörű. Az sem megoldás, ha valamiféle kvóta alapján szétosztjuk azt" – utalt arra, hogy Afrika partjaihoz hatalmas konténerhajókkal hordják Európa szemetét. A püspök szerint nemcsak a Föld védelmén kell elgondolkodni, hanem arról is, hogy mi az élet értelme, ez pedig „az ígéret, de nem ígérgetés". „Sokan félnek az aszkézis szótól, pedig ez nem koplalást, didergést vagy éhezést, hanem begyakorlást jelent. Ezt hiányolom a 21. század emberéből. A mindent elvenni akaró ember helyett a begyakorlást követő emberre van szükség, aki gyakorolja a kegyelmet, a felelősséget, a közös életet, és a reménységet" – mondta az egyházvezető.

 

 

 

 

Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi generáció az első, melynek sikerülhet felszámolni a szegénységet és az utolsó, amelynek sikerülhet megmentenie a Földet. Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának igazgatója arról beszélt, hogy az urbanizációnak és a népesség növekedésének beláthatatlan következményei vannak. A párizsi klímacsúcsról szólva azt hangsúlyozta, hogy ha ez a megállapodás nem született volna meg, akkor a század végére 4,7-6 fokos átlaghőmérséklet-emelkedés következett volna be, a megállapodás eredményeként azonban felelősséget vállaltak a résztvevő országok, hogy 1,5-2 százalékos hőmérsékletemelkedést céloznak meg, ami nagy előrelépést jelent, de így is számos feladat vár még megoldásra. Kőrösi Csaba szólt arról is, hogy a vízválság is az egész világot érintő, globális probléma, éppen úgy, mint a társadalmi egyenlőtlenségekből adódó feszültségek kérdése. Mivel rendszerszintű problémákról van szó, melyek környezeti, társadalmi, gazdasági és pénzügyi jellegűek, ezért csak a rendszerszintű megoldás tekinthető véglegesnek – közölte Kőrösi Csaba. A megoldáshoz állami beavatkozásra, közösen elfogadott erkölcsi normára, valamint közös akaratra van szükség - hangsúlyozta.

Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója a környezet változásának migrációs hatásairól szólva elmondta, hogy a jövőben is folyamatosan kényszermigrációs mozgások várhatók, a megoldás pedig szavai szerint nem az, hogy a közegükből kiszakítva próbáljuk segíteni a vándorolni kívánókat. Hozzátette: minden érintett ország abban érdekelt, hogy a kontrollálatlan beáramlást elkerülje. A probléma kezeléséhez elengedhetetlen a jogrendszer szabályozása, ami a „reguláris mozgást" jutalmazza. Ezen túlmenően a megfelelő infrastruktúra kialakítása, valamint az érintettekkel történő felelős kommunikáció is nélkülözhetetlen – jegyezte meg.

A kétnapos (június 7-8.) konferencián egyházunk képviseletében előadást tart Steinbach József dunántúli, kerekasztal-beszélgetésen vesz részt Fekete Károly tiszántúli püspök is.